Kövessen Minket :
Kire hagyjam a cégem?

Sok magyar KKV jutott el az utóbbi időben arra a pontra, hogy alapító vezetője utódot keres, aki helyette továbbviszi a céget, s aki méltó arra, hogy ezt a pozíciót betöltse. De nem könnyű a választás…

Miért is lenne könnyű választani, amikor az általunk megalapított cég olyan, mintha saját gyerekünk lenne: rengeteg idő, energia van már benne, oly sok törődés, lemondás, megannyi áldozat. 
Ki lenne méltó arra, hogy ezt megkapja? És csak úgy kapja meg, hogy semmit nem tett érte?  Ha nem, mit kell tegyen érte? Milyen legyen? Honnan tudjuk, hogy ha már átvette, nem fogja félvállról venni, nem fogja leépíteni, vagy egyáltalán: elhanyagolni? 
Ezek mind olyan kérdések, amelyek ha akarjuk, ha nem, egy idő után elkezdenek bennünk munkálkodni! 
Az első és legfontosabb kérdés, ami felmerül a fejekben: családon belül keressek, vagy kívül?
Érthető: sokan szeretnék családon belül megtartani a cégvezetést, hisz ez által látják biztosnak nemcsak a teljes ellenőrizhetőséget, hanem azt  is, hogy a cég, a név fennmarad. Viszont itt rögtön fel is merül a kérdés: van-e alkalmas ember (utód) az újabb nemzedékben, a gyerekek – néhol az unokák –  között, aki képes lenne hosszú távon menedzselni azt, ami tulajdonképpen a mi álmunk és a mi életünk volt? Fogas kérdés. Külsős vezetővel pedig sokan többször is próbálkoztak már, de valahogy sosem voltak vele elégedettek, vagy csak részben, vagy olyan irányt vett a cég, amellyel nem tudtak egyetérteni, emiatt vannak, akik noha már elkezdték átadni a céget, de újból visszatértek a munka frontjára –  mintha rabszolgái lennének saját teremtményüknek…
Így hát továbbra is az a kérdés: kire hagyjam a cégem? 
Ennek a kérdésnek a megválaszolása azonban nem egyszerű, érdemes hozzá több dolgot is alaposan átgondolni: 

  • Van-e a családban, a gyermekek között olyan, aki alkalmas a feladatra? És itt bizony nem mint szülő kell ránéznem a gyermekre, hanem mint cégvezető-tulajdonos egy potenciális jelöltre. Nos, ez belülről nem könnyű! 
  • Mennyire vagyok hajlandó megosztani az utódommal az álmomat, a cégről alkotott elképzeléseimet, s főleg: mennyire vagyok hajlandó beengedni őt, s megengedni, hogy velem együtt álmodjon? 
  • Ha nincs a családban örökös, aki vinné a céget, akkor milyen cégvezetőt képzelek el a cég élére? Már eleve felejtsük el, hogy találunk valakit, aki pont olyan mint mi. Ha olyan lenne, már lenne saját cége, nem igaz? Szóval: kit tudnék elképzelni a cégem élén? 
  • Mik a megalkuvási pontjaim, ahol hajlandó vagyok kompromisszumra, s melyek azok a területek, amelyekben nincs alku? 
  • Mennyi idő alatt szeretnék kiszállni a cégből? S főleg: mit fogok csinálni, ha már nem én vezetem a céget? Vigyázat: a nyugdíjba megyek kifejezés nem értelmezhető egy olyan vezetőnél, aki egész életében aktívan dolgozott, s megszokta, hogy céget vezet: ez nem megy egyik pillanatról a másikra! 
S ezek csak a legfontosabb kérdések, számtalan más területet még nem is érintettünk! Ugye, hogy nem is olyan könnyű? 
NEM VÉLETLEN, HOGY AZ ÁTÖRÖKÍTETT CÉGEK TÖBB, MINT FELE LASSAN LEÉPÜL ÉS TÖNKREMEGY, S ITT, MAGYARORSZÁGON ENNÉL SOKKAL ROSSZABB AZ ARÁNY! 

Szeretné tudni, hogy az Ön cégénél ki lenne a legalkalmasabb vezető? Szívesen megtudná, hogy gyermeke, vagy unokája alkalmas-e arra, hogy átvegye Öntől a staféta-botot? Szeretné, ha cége fennmaradna hosszú távon? 
Akkor ne tétovázzon, vegye fel velünk a kapcsolatot, keresse a téma szakértőjét!

Írjon üzenetet!

Megosztás: