Jelentős különbséget jelent a cégek lehetőségei között, hogy milyen arányt képviseltek eddig is az energia költségek az összes költsége között, vagyis mennyire energia igényes a tevékenysége, egyáltalán tud-e „spórolni” az energiával. Vannak olyan tevékenységek – pl. műtrágyagyártás – ami olyan magas gázigényes a működését tekintve, hogy Európában már több helyen leállították az üzemeket.

Minden cégnek a jelenlegi ismeretei alapján kell új költségtervet készíteni, és annak figyelembevételével döntéseket hozni. Áremelésekben szinte mindenki gondolkodik, de ott felső határt jelenthet a piaci kereslet mint korlát, ezeket a költségnövekedéseket várhatóan nem lehet csak áremelésekkel kivédeni. Az áremelések kapcsán valószínűleg mindenképpen vevőket fognak veszíteni, hisz a konkurenciával nagyon kemény árverseny indulhat el, így sok múlik a beszerzési kondíciókon, illetőleg a finanszírozási lehetőségeken is.  Ne feledjük, sok “nagy hal” épp ezeket a válságokat használja arra, hogy piaci részesedést növeljen – akár a nyereségesség rovására is. Kérdés tehát: meg tudjuk tartani piaci részesedésünket ez idő alatt? 

A cégek jelentős része gondolkodik az energia felhasználásának csökkentésében, de ennek is vannak korlátai. A gépek működéséhez energia kell, az emberek munkakörülményeit akár a törvényes keret között megtartani sem lesz egyszerű (kötelező hőmérsékleti előírások, stb.), s akkor nem is gondoltunk a fenntartandó körülményekre! Amelyek nélkül embereink lojalitása jelentősen megcsappan majd. Akik energiahatékonysági beruházásokat terveznek, számolniuk kell a beruházás költségeivel, és a hosszabb megtérüléssel – most válnak csak igazán fontossá a beruházás-megtérülési számítások, ráadásul jelen pillanatban sok olyan nyitott tétel van, amelyek mellett csak tippelhetők a számok.

És persze lesznek olyan cégek, amelyek nem tudják tevékenységüket fenntartani, és kénytelenek bezárni kapuikat. Nemcsak azok a cégek tartoznak ide, akik nem rendelkeznek kellő tartalékkal, vagy nem hitelképesek. Hanem sajnos olyan cégek is áldozatul fognak esni, akik az elmúlt időszak pályázati forrásaira építettek, de jelenleg el vannak vágva tőle, s jelenlegi működésükben már nem, vagy csak korlátozottan hitelképesek.

Állami beavatkozás nélkül valószínűleg jelentős csődhullám indul el a gazdaságban. Igaz, hogy nem tudjuk, pontosan milyen intézkedések várhatók, egyáltalán, várhatóak -e olyan intézkedések, amelyek könnyítenek a vállalatok terhein, de jó vezetőként minden eshetőséggel érdemes számolni. és ez a lényeg: esélyek, lehetőségek mérlegelése, scenáriók a válság kezelésére. 

És persze mindezt nemcsak kitalálni, menedzselni, de a cég felé kommunikálni is szükséges. 

Tudjuk, nem egyszerű. De azért vagyunk, hogy megoldások keresésében támogassuk, kicsit más aspektusból is megvizsgáljuk, mit lehet tenni, s támogassuk ennek lemenedzselésében és kommunikációjának kialakításában. Ne habozzon, keressen minket, s levesszük a válláról a válságkezelés nagy részét!