Kövessen Minket :
Dilemmák a kiválasztásban…

Szakmailag megfelel, de jó lesz nekünk? Itt marad a cégnél? Megtérül a betanítási folyamat borsos költsége? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések motoszkálnak bennünk egy-egy új ember felvételénél….miközben sürget az idő, miközben még millió más dolgom van, s már rég dolgoznia kéne az új embernek…

Nem csoda, hogy kétségeink vannak. Mindenki megégette már magát valakivel, bízott, hitt valakiben, meg volt győződve arról, hogy na, most aztán megtalálta a megfelelő embert, aztán beütött a krach: kiderült, hogy mégse…
Persze, ma már mindenki tudja: nem könnyű megtalálni a megfelelő embert. 

De hogy mehetnék biztosra? 
Hogy döntsem el, hogy ki lenne a jó, vagy ki lenne jobb a többinél? 
Hogy szűrjem ki, ki az, aki elmegy, s ki az, akire hosszú távon számíthatok? 

Ezek mind olyan kérdések, amik napi szinten foglalokoztatják a vezetőket. Sokszor apróságokon múlik, amelyeket nem veszünk észre. De mit csinálunk rosszul? Miért nem tudjuk ezt kiszűrni? Mi változott a korábbiakhoz képest? 
Szinte minden! Hogy csak néhányat említsünk: 

  • Változott a jelentkezők generációja: most a zöm az Y generációból kerül ki
  • Változott a hozzáállás (generációs jellemző) 
  • Változtak az elvárások és az igények (oda-vissza)
  • Eddigi ismereteink a személyiségről már nem fedik a teljes igazságot
  • Sokszor megalkuvás a jelentkezés (ugródeszkának néznek)
  • Más lett a munkamorál
  • Nincsenek univerzális emberek
  • Megváltozott az érzelmi intelligencia összetétele…. s sorolhatnánk még ezernyi összetevőt.
Csakhogy: mi kevésbé változtunk, az elvárásaink egy adott munka, a motiváció, a bérezés és egyéb területén bár kicsit  árnyaltabbá vált, de jelentősen nem változott. Nem is nagyon van időnk rá, hogy ezzel foglalkozzunk, noha megtanultuk már cégvezetési gyakorlatunkból: a tervezés sokkal fontosabbá vált –  s így van ez a kiválasztásnál is. 
Mit nem veszünk figyelembe? Vannak, akik már 2-3 órát interjúztatják az embert, pocsékolva a cég legdrágább idejét (vezető), mégis mellé lőnek… pedig azt hitték, mindenre IS gondoltak.
A legnagyobb igazság: a cégünkben emberek dolgoznak. Mi pedig szakmai kiírásokat készítünk. Szakmai kompetenciákat nézünk, a szakmát tartjuk a legfontosabbnak. Fontos is! Méghozzá nagyon. De az ember még fontosabb. Hogy illik-e a cégünkbe, hogy valóban itt van-e a helye, hogy képes lesz-e motiváltan dolgozni, s ha igen, én hogy tudom ebben támogatni? Hogy alkalmas-e a munkára, hogy szeretni fogja – e, hogy a munkatársai el tudják-e majd fogadni, és így tovább, és így tovább…
Lehet, hogy meg kellene állni, s átgondolni, hogyan kéne jobban csinálni? Lehet, hogy változtatni kellene nekünk is? 
Ha szeretné megtudni, hogy Ön mit ront el, s hogy hogy lehetne jobban csinálni, keressen minket, mi megtaláljuk hol van a gyenge pont, szívesen támogatjuk a megoldásban!

Írjon üzenetet!

Megosztás: