Eddig mindent az átadó oldaláról néztünk, de mi van a másik oldallal? Vajon mi játszódhat le a lehetséges utód fejében, mire gondol, mi az, amit igazán szeretne? Gyakran, ha megkérdezzük tőlük sem kapunk egyértelmű választ, de vajon miért?
Ha és amikor megkérdezzük a gyermeket, hogy mit gondol a cég átvételéről, szeretné-e egyáltalán, mik a tervei, sokszor nem kapunk egyértelmű igen-t sem, nem-et sem. Hogy miért? Annak több oka is lehet:
- Nem döntötte még el az ifjú, hogy igazán mit akar, sem ideje, sem kedve nem volt még átgondolni
- Olyan erős jellemű a szülő, vagy annyira autokrata (netán erőszakos), hogy nem meri megmondani az igazságot
- Olyan érzékeny a szülő, annyira egyértelműen kommunikálja már hosszú idő óta, hogy ő fogja átvenni a céget, hogy nem szeretné megbántani azzal, hogy nem érdeklődik a családi vállalkozás iránt, sem azzal, hogy cserben hagyja
- Jellemében alapvetően konfliktuskerülő, s nem szeretne konfliktust, inkább behódol az apának, s sorolhatnánk…
Mi történik nálunk egy ilyen beszélgetésen? Miért érdemes ezt külsős tanácsadón keresztül letisztázni?
- Egyrészt kötetlen a légkör, sem félni- sem vesztenivalója nincs az ifjúságnak
- Bátran beszélhet a valódi álmairól, mert nincs, aki rossz szemmel, vagy értetlenül néz rá
- Olyan kérdéseket kap, amelyekre megfontolva a választ még akkor is kirajzolódik benne az irányvonal, amikor úgy érkezik meg, hogy még nem tudja, mit akar
- Szabadon szárnyalhat gondolatban, s megkapja azt a támogatást, amely segítségével az igazi célok, az igazán neki való irányvonal rajzolódik ki.
Ne essünk kétségbe csak azért, mert a gyermekünk saját céget szeretne. Hisz ő sem akar más árnyékában élni, ő sem akar csak másodhegedűs lenni, ő is le akar tenni valamit az asztalra, alkotni akar, s az érdeklődésének megfelelő területen tenni, nyomot hagyni.
Nem beszélve arról, hogy nagyon sokszor sikerül összefésülni az újítást a régi menedzselésével, így a káposzta és kecske esete is optimálisan végződik: a káposzta is megmarad, s a kecske is jóllakik.
Nem érdemes habozni, jobb ezt minél előbb elkezdeni.
Keresse generációváltást menedzselő kollégánkat elérhetőségeink valamelyikén!
Nem beszélve arról, hogy nagyon sokszor sikerül összefésülni az újítást a régi menedzselésével, így a káposzta és kecske esete is optimálisan végződik: a káposzta is megmarad, s a kecske is jóllakik.
Nem érdemes habozni, jobb ezt minél előbb elkezdeni.
Keresse generációváltást menedzselő kollégánkat elérhetőségeink valamelyikén!
