Sokan voltak, akik örömmel vették ezt a lehetősséget, hogy nem kell bejárni a munkahelyre, mellőzhetik a reggeli és délutáni utazással járó tumultust a tömegközlekedésben, nem kell a dugóban ülni, amivel rengeteg időt spórolhatnak meg. Otthon, kellemes környezetben, saját időbeosztásuk alapján végezhetik a munkájukat, nincsenek egyéb irodai zavaró tényezők, még a ruházatra sem kell nagy gondot fordítani. A nap folyamán a munkavégzés mellett juthat idő kisebb házimunkák elvégzésére is, mint főzés vagy a mosógép betöltése, a gyerekek iskolába indítása.
Amikor az oktatásban is elrendelésre került az online oktatás, fokozódott a helyzet és kisebb nagyobb konfliktust okozott vagy szervezést igényelt az egész nap otthon lévő családtagok között a számítógép vagy laptop beosztása, az asztal, szék vagy külön helyiség igénybevétele. Különösen érzékelhető volt ez a többgyermekes családoknál, ahol nem állt rendelkezésre mindenkinek külön számítógép, mert ott még azért nem tartunk, de a munkának is menni kellett és a leckének is készen kellett lennie. A szülők így a munkavégzés és a háztartási feladatok mellett házi tanítói szerepet is vállaltak így a munka késő estére vagy sokszor a hétvégére tolódott.
Innen kezdve sokszor már összekeveredett és egymásba folyt a munka és a magánélet, a napirendek felborultak, jó esetben újak alakultak és a stressz, ami nem csak a munkával jár, egyre növekedett.
Ezt tetézte még a lezárások okozta félelem, az aggódás a távolban lévő vagy idős családtagokért, barátokért, különösen, ha valamilyen betegség is bekövetkezett a családi, ismerősi, baráti körben.
Azoknál az embereknél, akiknek az otthoni munkavégzéshez rendelkezésre álltak a feltételek a zavartalan munkakörnyezettel és képesek voltak jól megszervezni a munkájukat, beosztani az idejüket, céltudatosak voltak és kellő önkontrollal rendelkeztek és a munkájuk egyébként is elmélyülést és koncentrációt igényel öröm volt a home office.
Azoknál, akik számára kevesebbet jelentett az otthoni munkakörnyezet az irodai feltételeknél és ráadásul a munkájuk is több interakciót igényel vagy szükség van a csapattársak támogatására náluk már nagyobb megpróbáltatást igényelt a home office, különösen akkor, ha hajlamosak voltak gyakorta túlmunkába esni vagy az információ hiánytól elbizonytalanodtak a munkavégzésben.
Egyes embereknél a munkakapcsolatok és a csapatmunka hiánya felerősítette az elmagányosodás érzését.
Másoknál az ingerszegénység felerősítette az interneten való böngészés és hírolvasás igényét, ami szorongáshoz és az elbizonytalanodáshoz vezetett.
A legnehezebben az egyébként is egyedül élők viselték ezt a helyzetet. Az ő esetükben még az a kevés lehetőség is bezárult a társas kapcsolatok terén, ami normál helyzetben megszokott, legyen az családi, baráti, munkahelyi, sport vagy kulturális program. Náluk még jobban növekedett a magányosság érzése.
A home office idején jó esetben a munka mellett a kreatív energiák is teret nyertek, mint lakásfelújítás, festés, térkövezés, tető- és kerítésjavítás, környezetszépítés, főzés, aminek meg is lett az eredménye, mert ez idő tájt sokkal többet ettünk. Ettünk azért, mert jót főztünk, mert volt rá idő, ettünk unalomból, ettünk mert feszültek voltunk és ettünk azért, mert azt a sok mindent, amit karantén alatt összevásároltunk fel kellett használni. Így az egyébként is elhízott magyar lakosság még jó néhány kilóval súlyosabb lett a karantén alatt. Emellett sokszor még a hobbira is jutott idő.
Rosszabb esetben a különféle függőségek is felerősödtek, amit a leghitelesebb szakértő dr. Zacher Gábor szerint a járvány is erősített, ami mentálisan sokkal több embert érintett, mint fizikailag: szorongás, depresszió, alvászavar lépett föl sokaknál, tehát elképesztő mennyiségű nyugtató fogyott a patikákból és alkohol a boltok polcairól. A SOTE Magatartástudományi Intézetének volt egy felmérése, hogy a 30 százalékos depressziós ráta 49 százalékra emelkedett a Covid alatt. Ötszázezer dobozzal több szorongáscsökkentő fogyott 2020-ban, mint 2019-ben