Sok kompetencia együttállása szükséges hozzá, segítség gyanánt néhány kompetenciát összegyűjtöttünk a kiválasztáshoz.
Elsődleges a gondolkodás rugalmassága. Enélkül nincs minőségi szakmai munka, de különösen vezetői tevékenység sem. A gondolkodás eredményességének záloga a lényeglátás, enélkül nem lehet döntést hozni. A tárgyalókészség fontos adottság, született készség, ami fejleszthető, mint minden emberi képesség, de ha az alapok és az indíték hiányoznak valakiből, akkor sajnos nincs mit fejleszteni. Szervezőkészség, a körülmények által befolyásoltan (versenyszféra vagy állami vállalat), megítélése változó. Az általános intelligencia, aminek már nincs olyan felmagasztalt ereje, mint az néhány évtizede volt. Az önálló IQ mérés már a múlté, az intelligencia az ember több faktorú képessége, aminek két legmeghatározóbb összetevője: valamely tudás adekvát alkalmazásának képessége és a szociális alkalmazkodó készség. Közepes vezetői készséggel és igen magas fokú intelligenciával lehet valaki alkalmas vezető, de ha a magas fokú vezetői tulajdonságokhoz alacsony intelligencia párosul, a beválás már nem biztosított.
Kreativitás. Az utóbbi évek felgyorsult gazdasági és környezeti változásaihoz való alkalmazkodásban egyre inkább előtérbe került a kreativitás, néha túlzottan is. Kreatívnak egy kutatónak, PR-esnek, marketingesnek, kereskedőnek vagy vezérigazgatónak kell lenni. Egy beosztott vezető ne legyen nagyon kreatív, mert akkor elégedetlen lesz a munkakörével, ugyanakkor legyen motivált a munkára, ötletes, rugalmasan gondolkodó, intelligens és nem utolsósorban szorgalmas, fegyelmezett.
Mint azt már korábban megállapítottuk, hogy a képességek csak belépőként, lehetőséget biztosítanak a beválás szempontjából, az eredményességet a személyes tulajdonságok döntik el, az, hogy az adott feladatban hogyan tudja alkalmazni és sikerre vinni a képességeit.
Bármelyik irányító munkakörben történő beválás elsősorban a személyes tulajdonságoktól függ. Lehet valaki okos vagy szakértője egy témának vagy területnek, de ha nincs birtokában a vezetői készségeknek soha nem lesz eredményes vezető.
Melyek azok a tulajdonságok, amelyek a sikeres irányítás nélkülözhetetlen elemei?
- irányítókészség, dominancia, a státusz elérésére vonatkozó képesség, önelfogadás
- frusztráció tűrés, közérzet, önkontroll, tolerancia
- felelősségtudat, megbízhatóság, szocializáltság, közösség iránti felelősség
- teljesítmény igény, feladatorientáltság, intellektuális hatékonyság
- rugalmasság, pszichológiai érzék, empátiás készség, alkalmazkodás
- csoporton belüli viselkedés
Irányítókészség
A jó vezető természetesen domináns karakterű, a státusz elérésére rátermett és önelfogadási készsége is jó, vagyis nem labilis, nincs önmagával konfliktusban. Sikeres lehet az a vezető is, aki csak átlagos énerővel rendelkezik viszont nagyon jó a státusz elérésének képességében és az önelfogadásban. Aki viszont nem domináns és a státusz elérésének készségében sem jeleskedik viszont magas az önelfogadási készsége kizárt, hogy beváljon a gyakorlatban, ha mégis hosszú ideig működik a szervezetben garantáltan tönkre teszi azt.
Frusztráció tűrés ( a kívülről jövő kellemetlenségek feldolgozásának készsége)
Ez egyfajta önvédelmi készség, azt jelenti, hogy ki hogyan tud alkalmazkodni az őt érintő akadályoztatáshoz. Vagyis mennyi az esélye annak, hogy ennek hiánya miatt fog infarktust vagy gyomorfekélyt kapni vagy neurotikussá válni.
Szociabilitás
Ez értékrendi kategória, a saját és mások érdekeinek érvényesítése függvényében. A legrosszabb, amikor valaki önzetlennek mutatkozik, de valójában egyetlen érdek vezérli a sajátja. Célszerű lenne minden feladatot csapatmunkának tekinteni és másokat is érvényesülni hagyni így magasabb lenne a sikerélmény elérésének lehetősége.
Felelősségtudat, felelősségvállalás
A jól funkcionáló vezetők megbízhatósági szintje magas. Akiknél magas a személyes felelősség iránti elkötelezettség időnként nehéz embernek bizonyulnak, mert érzéketlenek bizonyos magasabb szempontok iránt. Az általános társadalmi értékrendszer is nagyban befolyásolja a megítélést.
Teljesítményigény
Ez vonatkozik mind a saját mind pedig az irányítása alá rendelt szervezet teljesítményére is. Aki önmagától és másoktól is igen nagy teljesítményt vár el, és ha ennek önmaga, vagy mások nem tudnak megfelelni előbb utóbb válságba kerül. A negatív stresszhatás következményeképpen pedig gondolkodása, kreatív problémakezelése beszűkül, és ahelyett, hogy más, talán működőképes megoldást keresne egy adott problémára, megszállottként csinálja ugyanazt, csak még nagyobb erőfeszítéssel.
Rugalmasság
Nyitottság, a helyzetfüggő alkalmazkodás, a változások iránti rugalmas, adaptív hozzáállás. Darwin is megfogalmazta a felismerést, hogy egyáltalán nem a legerősebb és legokosabb fajok lettek a túlélők a természetben, hanem azok, amelyek képesek voltak alkalmazkodni az előttük álló kihívásokhoz.
Üzleti nyelven ez azt jelenti, hogy az elbizakodott, korábbi sikereik dicsfényében élő, rugalmatlan cégek és vezetőik ma már nem lehetnek hosszú távon sikeresek.
A változások ellen sokszor óriási ellenállást érzünk; hiszen eleve megkérdőjelezik a status quot, újra gondoltatnak sok kimondott, elfogadott szabályt.
Ugyanakkor ez a változások előnye is, ami abban áll: hogy megkérdőjelezik a status quot, meg is nyitják a lehetőséget a helyzethez jobban illeszkedő, egyre tökéletesebb megoldások felé. Ez pedig a versenyszférában nemcsak a növekedéshez, de a piaci pozíciók megerősödéséhez is szükséges és nélkülözhetetlen.
A vezetői beválás soha nem az egyes tulajdonságok szintjének összege, hanem a képességek és a vezető személyi tulajdonságainak egymást kibontakoztató harmóniája.
Ugye, hogy nem könnyű mérni? Keressen bennünket elérhetőségeinken, segítünk meghatározni, hogy ki az Önnek leginkább megfelelő vezető!