Mit tehet a munkáltató a járvány okozta válsághelyzetben?
A koronavírus világméretű elterjedése miatt a cégeknek fel kell készülnie arra, hogy a megbetegedések és az esetleges hatósági intézkedések jelentős hatással lesznek a jövőbeni mindennapjaikra.
Milyen intézkedések megtételére jogosult a munkáltató ebben a helyzetben?
A munkáltató alapvető kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Ha a munkahelyen vagy annak környezetében megjelenik egy koronavírussal fertőzött személy, ez olyan kockázatot jelent, amellyel a munkáltatónak foglalkoznia kell. Sok cég már megtette a legfontosabb intézkedéseket, azaz leállította az üzleti utakat és céges rendezvényeket, továbbá fertőtlenítőket, maszkokat biztosít a munkavégzés helyén.

• Otthoni munkavégzés

 
 A munkáltató kötelezheti arra a munkavállalókat, hogy meghatározott ideig munkájukat otthon végezzék. Az otthoni munkavégzés ugyanolyan munkavégzésnek minősül, mint a normál munkavégzés, ennek megfelelően ez alatt az idő alatt a munkaidőre, a munkabér megfizetésére, továbbá egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartására is köteles a munkáltató.
Számos munkafolyamat azonban nem végezhető otthonról (például egy termelőüzem esetében), ezért felmerül a kérdés, hogy ilyen esetekben milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak.
.

• Állásidő

 Fokozott veszélyhelyzet esetében azonban – tehát például akkor, ha a munkavégzés helyén a fertőzés kockázata kiemelten magas – az egészséges és biztonságos munkavégzés feltétele nem biztosítható, ezért ilyen esetben a munkavállaló állásidőre küldhető.
 „Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, amennyiben azért nem lehetséges a munkavégzés, mert a termeléshez szükséges alapanyagok egy koronavírus járvánnyal érintett területről, az ottani leállás miatt nem érkeznek meg. Amennyiben tehát nem érkezik meg az alapanyag a távol-keleti gyárból és a magyar üzem ezért nem tud termelni, úgy a leállás esetén az állásidőre vonatkozó szabályok szerint a munkavállalók részére alapbért kell fizetni”

• Karantén esetén nem jár munkabér

Ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlatot, karantént rendelnek el, és ennek következtében nem tudnak a munkavállalók a munkavégzés helyén megjelenni, nem jár a munkabér, ugyanis ez már a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül.
Ha tehát a rendőrség lezárja a közigazgatási határokat, a települést karantén alá vonják, és a munkavállaló ezért nem tud bemenni munkát végezni, akkor erre az időre a munkáltatónak munkabért nem kell biztosítania a munkavállalók részére.
A társadalombiztosítási szabályok szerint amennyiben a munkavállaló járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen, vagy munkakörben nem foglalkoztatható, úgy a munkavállaló – tünetek fennállása nélkül is – keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult. A munkavállaló tehát nem marad ellátatlan erre az időtartamra sem.
Ezt az időtartamot úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló ledolgozta volna, azaz munkabért nem kell biztosítani, azonban (munkaidőkeret-számítás esetén) munkaidő szempontjából ezeket a napokat teljesítettnek kell tekinteni.
Ha a munkáltató a munkavállalót azt követően kötelezi munkavégzésre, hogy a fokozott fertőzésveszély fennáll a munkahelyen, azzal is számolnia kell, hogy a megbetegedés munkabalesetnek minősülhet.

• Kivehető szabadság, kötelező home office

A munkáltató és a munkavállaló a kieső időtartamra az éves szabadságot akkor tudja kiadni, ha ebben a felek megállapodnak. Ha ilyen megállapodás nem születik, az általános szabályok szerint a munkavállaló éves szinten 7 munkanappal rendelkezik, illetve akkor kell szabadságot biztosítani, ha akár a munkáltató, akár a munkavállaló a szabadság kiadását/kivételét 15 nappal korábban jelzi.
A munkáltató azonban élhet a Munka Törvénykönyvében biztosított lehetőséggel és egyoldalúan elrendeli a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást, így az otthoni munkavégzést is. Ennek felső plafonja évente 44 munkanap vagy háromszázötvenkét óra. Abban a sajnálatos esetben viszont, ha ez az időtartam sem lenne elég a feleknek, közös megegyezéssel módosítaniuk kell a munkaszerződést. 
A munkáltatói utasítás teljesítésének megtagadása esetén a munkavállaló fegyelmi intézkedéssel, súlyosabb esetben felmondással számolhat.

• Részmunkaidős foglalkoztatás

Amennyiben a biztonságos foglalkoztatás megvalósítható, csak alacsonyabb mértékben, a felek akár a teljes munkaidő részmunkaidőre történő módosításában is megállapodhatnak, ami nyilvánvalóan a munkabér csökkentését fogja jelenteni, de a munkaviszony fenntartható.

• Fizetés nélküli szabadság

A dolgozó és a munkáltató megállapodhatnak a munkaviszony fenntartásában fizetés nélküli szabadság igénybevételével, arra azonban nincs lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalúan rendeljen el fizetés nélküli szabadságot.

• Felmondás

FONTOS!
A járványügyi helyzet nem alapozza meg az azonnali hatályú felmondás lehetőségét, ha a munkáltató nem tud a továbbiakban munkát biztosítani. Ebben az esetben a munkáltató a munkáltató működésével összefüggő okként tudja felmondással megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát.
Azonban a munkáltató ekkor sem nem mentesülhet a végkielégítésre vonatkozó kötelezettségek alól, illetve ekkor is érvényesülnek a védett csoportokra vonatkozó szabályok (védett korban lévők, 2 éves gyereket egyedül nevelő szülők).
A határozott idejű munkaviszonyok esetében viszont felmerül annak lehetősége, hogy a munkaviszony felmondással megszüntethető legyen, ha a járványhelyzetet olyan elháríthatatlan külső oknak tekintjük, amely következtében lehetetlenné válik a munkaviszony fenntartása
 
 
 Juttatások a különféle esetekben
a.) Amennyiben a munkavállaló a munkahelyen, vagy akár home office keretében folytatja a munkát, akkor számára munkabér jár.
b.) Amennyiben a munkavállaló dolgozna, de a munkáltató nem tud számára munkát biztosítani – mert pl. nem érkeznek meg a megrendelt termékek, alapanyagok -, akkor a állásidőre járó díjazás jár.
c.) Amennyiben a munkavállaló járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, akkor keresőképtelennek minősül. Fontos kiemelni ezzel kapcsolatban, hogy ha a munkavállaló járványügyi zárlat alá kerül, de otthonról tud munkát végezni, akkor nem lesz keresőképtelen és számára munkabér jár.