Az, hogy a válság lelkileg hogyan érinti a vezetőket, az mindenkinél különböző módon nyilvánulhat meg. Azonban az biztos, hogy azon cégek vezetői, -akiket a válság negatívan érint- végigmennek egy folyamaton. Nézzük, hogy milyen fázisok jelenhetnek meg ilyen helyzetben.
Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben a Kübler-Ross féle érzelmi görbe nagyon szemléletesen tudja bemutatni azokat a szakaszokat, amiket a vezetők a változás, vagy a veszteség hatására megélhetnek. Nem feltétlenül biztos, hogy mindenkinél ugyanolyan intenzitással jelennek meg az egyes állapotok és az is előfordulhat, hogy valaki egy-egy szinten észrevétlenül átmegy.
- Tagadás
“Ez az egész nem történhet meg. Velem ez nem történhet meg.” Nem veszek róla tudomást, nem változtatok, nem reagálok a helyzetre. A válság hirtelen és nagyon érezhető módon, szinte egyik napról a másikra okozott nagy változásokat, így ha még az elején a tagadás fázisában is voltunk, nem tudtunk sokat időzni ebben a szakaszban. - Düh
Dühünket sok mindenre és sok mindenkire kivetíthetjük, akár saját magunkra is. Itt hasonló kérdések fogalmazódhatnak meg: “Miért pont most vágtam bele abba a beruházásba? Miért vettem fel új embert? Miért emeltem a fizetéseken? Pont most nincs a cégnek elég tartaléka! Hogy lehetek ilyen felelőtlen? Miért nem vettem komolyabban a híreket? Miért nem készültem fel erre jobban?”
Az, hogy valaki dühös akkor, amikor tehetetlennek érzi magát, vagy amikor azt érzi, hogy elvesznek tőle valamit, az teljesen normális. Van, aki ezt intenzívebben éli meg, van, aki kevésbé. Azonban vezetőként az nagyon fontos, hogy ezt a munkavállalóim ne vegyék észre, ha éppen ebben a fázisban vagyok, hiszen egy dühös vezető erősen romboló hatással tud lenni a cégére. Az emberek alapvető biztonságérzetét tudja megingatni, ami teljesítményromlást okozhat. - Alkudozás
Ebben a fázisban jelennek meg az olyan jellegű gondolatok, mint, hogy: “Ennek hamar vége lesz. Alig fogja érinteni a cégemet a válság. Ha csökkentem a költségeket, fizetéseket. Ha behajtom a kintlévőséget, akkor talán tovább bírja a cégem.” Ebben a szakaszban nagyon fontos, hogy az ember hajlamos olyan döntéseket meghozni, amiket később esetleg megbánhat, hiszen a fókusza teljes mértékben a válságon van, és a hosszú távú gondolkodás helyett a rövid távú kerül előtérbe, ezért érdemes az ilyen jellegű változtatásokat nagyon megfontolni, sőt ilyenkor érdemes lehet egy külső szakértő segítségét kérni. - Depresszió
A véglegesség, a tehetetlenség, a fájdalom és a szomorúság megélése. “Teljesen mindegy, hogy mit csinálok, úgyis összedől minden. Elvesztem azt, amit hosszú évek kemény munkájával felépítettem. A cégemet, a vagyonomat, az embereimet el kell küldenem.” A depresszió fázisa nagyon fontos abból a szempontból, hogy ahhoz, hogy az ember fel tudjon állni és a következő szakaszba tudjon lépni, meg kell élnie a negatív érzelmeket, gondolatokat is. Fontos, hogy a negatív hangulatunkat ne vetítsük ki a kollégákra, mert ezzel őket is könnyedén ebbe a szakaszba sodorhatjuk. - Elfogadás
Amikor az ember ide eljutott, akkor képes arra, hogy a veszteséggel és a változással együtt elfogadja a jelenlegi helyzetet. Itt kezdek el gondolkozni a változtatáson, az új helyzethez való alkalmazkodáson, a lehetőségeken. A változást, mint kihívást élem meg, és szembenéző módon reagálok rá.
A válság mindenkiből más érzelmi reakciót vált ki. Vannak akik nagyon negatívan, mások inkább pozitívabban élik meg. Az, hogyha túlmentünk egy-egy szakaszon, nem jelenti azt, hogy nem térhetünk oda vissza időlegesen. Vezetőként a legfontosabb, az hogy ezt a hullámvasútat ne a kollégáink előtt járjuk végig. Hiszen a cégem túlélése szempontjából kulcsfontosságú az Ő teljesítményük, ami nagyban csökkenthet, ha azt látják, hogy vezetőjük megingott.
Érdemes kívülről rátekinteni, hogy mi most hogy állunk ezzel. Ha szeretné tudni, mit gondolnak a munkatársai, vagy mennyire állták meg helyüket közvetlen vezetői, keresse munkatársunkat !
